A hazai hegyekben, erdőkben is egyre gyakrabban tűnnek fel a két bottal túrázó kirándulók. Első látásra talán különösnek találod a mozgásukat, de szó sincs arról, hogy fizikai állapotuk miatt lenne szükségük a két botra. Ők a nordic walkingozók (vagyis az északi járást gyakorolják). A Finnországból érkezett, és már világszerte hódító sport szakszerű magyarázatáról Wilk Zsófia világbajnoki bronzérmes mesteredzőt kérdeztük.

Tévhitek eloszlatás

– Sífutók már az 50-es évek óta tartottak nyári száraz edzést síbotokkal, lejtőn felfelé, hogy a formájukat tartsák, de sítalpak nélkül a hosszú botok nem igazán célszerűek. A 80-as években Finnországban egy sífutónak támadt az ötlete, hogy ezt mások is csinálhatnák, csak meg kellene rövidíteni a botot, hiszen azt az emberi lépéshosszhoz kell igazítani. Az igazi nordic walking bot tehát egy rövidített sífutó bot. Sajnos az üzletekben ezen a néven sok olyan botot is árulnak, amelynek semmi köze a nordic walkinghoz. A megfelelő botnak mindkét vége sajátos kiképzésű, lényegesen eltér a túrabotoktól. A földdel érintkező vége kampós, ez segíti a tolási fázist. Hogy ez mi, majd erre is kitérek. A bot másik vége sem lehet olyan kiképzésű, mint a túrabotoké, mert a különböző markolatok, kiálló kis rücskök éppen nem segítik, hanem akadályozzák a helyes mozgást.

Még egy tévhitet szeretnék eloszlatni. Sokan azt gondolják, ha fognak két botot, és azzal elindulnak, akkor már nordic walkingoznak. Ez nem így van. Az persze jó, ha valaki kiszáll a fotelból, és mozogni kezd. A nordic walkingnak ezer arca van. Amikor a kétkedők megnézik az edzéseken készült képeket, és látnak ugrásokat, „repüléseket”, meglepődnek, hogy ez is nordic walking. Igen, ez a sport a gyerekektől az idősebb korosztályig, az egészségesektől a valamilyen problémával küzdőkig, mindenkinek kínál mozgási lehetőséget. Igaz, a nyugdíjas csapattal általában nem futunk, ugrunk, de van néhány olyan hatvan-hetvenéves is a csapatomban, akiket a harmincasok nem érnek utol…

Fontos a bot helyes használata

– Mi tehát a nordic walking, és milyen edzéstervet ajánl ötvenen túli kezdőknek?

– Edzéstervet igazán személyre szabottan érdemes kidolgozni, de annyit mondhatok, hogy aki hetente legalább háromszor fél órát nem gyalogol, az ne számítson komoly eredményre se a pulzusszámával, se a vérnyomásával, se a súlyával kapcsolatban. Az sem mindegy, hol gyalogolunk. Az aszfaltot senkiknek nem javaslom, noha a botokhoz általában adnak olyan gumitappancsokat, amelyek az aszfalton történő gyaloglást segítik, de a természetben való mozgás az igazi. A lényeg a bot helyes használata. Ennek a technikáját négy órás, vagy egynapos tanfolyamon oktatjuk. De ahogy négy óra alatt úszni sem lehet megtanulni, itt is csak az alapokat lehet megérteni. Mivel a felsőtest is aktívan mozog, a szív- és érrendszer intezívebben dolgozik, így minden szerv, az agy is komolyabb oxigénellátásban részesül. A mozgással járó esetleges negatív hatásokat, például az ízületi terhelést a bot használata csökkenti. Nem azért fontos elsajátítani a helyes technikát, mert egy nagykönyvben leírták, hanem azért, mert minden mozdulat valamelyik izmot megmozgatja, amely nem szokott a mozgáshoz. Azt is be kell gyakorolni, hogy melyik mozdulattól nem fáj a könyök, a váll, a térd. Az edzéseken résztvevők komoly testtudatosságot ismernek meg, jobban megértik saját testük jelzéseit.    

– Néhány adattal is alá tudná támasztani, mi a különbség a sima gyaloglás és a nordic walking között?

– Gyalogláskor a test csak derékig mozog. A felsőtest nincs igénybe véve. A nordic walking a lábak mellett elsősorban a kar-, hát-, váll- és nyakizmokat mozgatja meg, de nem marad ki a hasizom, a mellizom sem. Így már könnyű megérteni, hogy más a kalóriaégetés is, ha a testünknek csak 60 százaléka dolgozik, vagy ha 90 százaléka. Legtöbben azért nem tudnak belefogni például a futásba, mert a súlyuk, a szívállapotuk nem teszi lehetővé. Mivel ezzel a technikával minden testrész átmozgatódik, a vérkeringés is javul ezeken a helyeken. Migrénes fejfájások múltak el, vagy például cukorbetegek csökkenthették az inzulinadagjukat, magas vérnyomással élők is csökkenthették a gyógyszereiket a  nordic walking hatására.

A fenti adatokat dr. Tóth Piroska reumatológus főorvos is megerősítette.

– A nordic walking azért ajánlott például mozgásszervi betegségben szenvedőknek, mert a botok használata csökkenti az ízületek terhelését, hiszen a bottal tolja magát előre az ember. Ha megnézünk egy meztelen felsőtestű nordic walkingozót, látható, hogy minden izma külön mozog. Ha sokat gyalogol az ember, megfájdul a háta. A botok használatával nem. Aki alsó végtagi kopásoktól szenved, annak még mozogni sincs kedve, de ha kipróbálja a botokkal, megváltozik a véleménye, hiszen az erő áttevődik az alsó végtagokról a felsőkre, és a hát is átvesz valamennyit, tehát a terhelés eloszlik. Még egy súlyos csípőízületi betegnek is kellemessé tehető a séta. Márpedig a mozgás épp az ilyen emberek számára nagyon fontos, hiszen a mozgással a porcvisszapótlás megtörténik. Az ízületekben ugyanis nincs vérkeringés, ott az összehúzódás-elernyedés segíti azt, hogy a méreganyagok távozzanak, a tápanyagok pedig beépüljenek.