Jól emlékszem arra a pillanatra, amikor előszőr próbáltam ki frissen vett nordic walking botjaimat. Ausztriában történt, egy sebtében elhatározott botvásárlás után. Tulajdonképpen nem is emlékszem pontosan arra, hogy miért vettem meg a botokat, az biztos, hogy éppen akciós volt, ára elérte azt a lélektani küszöböt, amnnyit már szívesen kiadtam egy új „játékszerért”.

Valahogy eszembe sem jutott, hogy lehet valami trükk, valami újdonság a használatukban. Ugyanúgy fogtam a kezembe mint a túrabotot, s jó néhány hónapig fel sem merült bennem, hogy valami nem stimmel. Egy napon azonban rámszólt valaki: „Te Zita ez nem túrabot, nem jól csinálod!”. Mutatott egy-két fogást, ellestem, használtam.

Egy hónap múlva beiratkoztam egy tanfolyamra. Új világ tárult fel előttem. Rádöbbentem arra, hogy a nordic walking nem sima gyaloglás! Számít, hogy mekkorát lépek, hogy hová szúrom a botot, hogyan tartom a botot, mennyire dőlők előre. Órákon keresztül gyakoroltuk a testtartást, a mozdulatokat. Amikor hazamentem, zúgott a fejem a sok információtól.

Másnap reggel kiszaladtam az erdőbe, és csodák csodájára összeállt bennem mindaz, amit előző nap tanultunk: dinamikusan, számomra is tetszetős módon szeltem az erdei utakat. Hosszú hónapokig gyakoroltam, finomítottam a mozgást. Videókat tanulmányoztam, figyeltem mások technikáját. A tél folyamán sífutás közben is sokszor gondolkodtam azon, hogy mit lehet abból a mozgásformából még átvinni a nordic walkingba. A következő tavasszal már tényleg éreztem, hogy megtanultam nordic walkingozni.

Talán sikerült rávilágítanom arra, hogy mozgásművészek és ösztönös zsenik kivételével keveseknek adatik meg, hogy saját maguk rátaláljanak az ideális technikára vagy le tudják utánozni valamelyik youtube videó mozgássorozatát – arról nem is beszélve, hogy az a bizonyos videó egyáltalán a helyes technikát mutatja-e be.

A legegyszerűbb, leggyorsabb módszer a nordic walking elsajátítására egy nordic walking tanfolyamon való részvétel. Az 50 felett fitten tanfolyamainál szó szerint az alapoktól építjük fel a mozgást, azaz megtanulunk helyesen járni, odafigyelni a lépésinkre, a bot fogására, leszúrására, megtaláljuk az ideális lépéshosszt, megállapítjuk a megfelelő botméretet. És közben természetesen sokat beszélünk a felszerelésről, cipőkől, ruházatról, a helyes edzésmódszerekről, a megfelelő táplálkozásról – mindenről, amire egy elhatározásokkal teli, életmódváltás előtt álló, egy új sporttal megismerkedő leendő nordic walkingost érdekelhet.

A tanfolyamok jó hangulatban zajlanak, a Budai-hegyek egyik legszebb részén, a Fenyőgyöngye környékén, ahol minden évszakban sokan hódolnak a mozgás örömének. A tanfolyam ideje alatt más nordic walkingozók, futók, kisgyerekek, focisták, gombászok egyaránt megfordulnak körülöttünk, általában mosolyogva szemlélik az 50 felett fitten tanulógárdáját.

A tanfolyam komoly tanulást, de egyben vidám perceket, játékos gyakorlatokat jelent. Felüdülést jelent maga a tanulás, a gyakorlatok utáni könnyed túrázás. A tanfolyam vége felé érlelődnek a komolyabb elhatározások:  folytatjuk, csináljuk, lefogyunk, gyakorlunk. Az edzők számára pedig fontos visszajelzést adnak a fáradt, de csillogó szemek: jó volt, fárasztó volt, de megérte – gazdagabbak lettünk egy új élménnyel.